Szökik

Új nemzeti játékunk szabályai a következőek:

1. Esti rutin (fürdés, pelus, vacsi, fogmosás, gyógyszer - mióta kiderült az asztma, majd mese, jóéjt puszi, pár korty víz, kispárna odaadása, cumi - ez van. cumival alszik. na bumm.)
2. B. kimászik az ágyból.
3. Visszaküldöm, elmagyarázom, hogy most éjszaka van, alszunk, szundikálunk és nem jövünk ki az ágyból.
4. Bólogat.
5. Megint megjelenik az ágyam mellett. Fontolgatom, hogy felszerelek egy rácsot a kiságy tetejére, olyan tyúkketrec szerűen.
6. Erélyesebben szólok rá, hátha a határozott fellépés és az emelt hang segít és nyerek. Visszafekszik.
7. Úgy nyom el a 2 éves, mint egy rajzszöget, megint sétál a lakásban. Technocol rapid a hátára, odaragasztani a kókusz matrachoz, és távolról kárörvendeni - ez lenne a nekem való móka.
8. De nem, marad a fogak között sziszegő hang, a villámló szemek és az AZONNAL feküdj le.
9. A gyerek mosolya egyértelműen jelzi számomra, hogy még csak gondolatként se fogalmazódjon meg, hogy esetlen szexbe kezdjünk a férjjel, a kölök egy perc múlva az ágytól 10 centire osztja majd az észt.
10. Így is van. Ott áll, és közli, hogy szajt, u-bí, kóbi (parasztgyerek ez, hjah), ami azt jelenti, hogy éhes.
11. Nemvagyéheskisfiam!
12. Jólvanegyél, deaztánalvás.
13. Teleette magát, hamarosan beáll a kajakóma.
14. ...de fogat kéne mosni, mert kirohad a gyerek szájából a fog.
15. Véletlen a mentolos fogkrémmel kentem meg a kis fogkeféjét. A gyerek a csípő érzéstől élénken, visítva rohangál a lakásban.
16. Spontán "basszameg" a részemről.
17. baaassz? - a részéről, így elindul a megközelítőleg másfél órás, önmagammal lefolytatott vitám, eszmecserém, öndorgálásom, marcangolásom, hogy jó anya vagyok-e.

....
234. a gyerek áll az ágy mellett.